Drégelyvár

Drégelyvárhoz a magyar történelem szomorú eseménye fűződik. 1552-ben Ali budai pasa hatalmas sereg élén elfoglalta a Szondi György által és maroknyi várvédő népével hősiesen ellenálló várat. A kapitány s a katonák hősi halált haltak. A korszak leghíresebb versmondója, Tinódi Lantos Sebestyén Krónikájából ismerjük a háromnapos viadal részleteit. A Börzsöny északi részén, Drégelypalánk és Nagyoroszi községektől egyforma távolságra, a zöldellő hegyek egyik 444 méter magas sziklacsúcsán emelkedik Drégely vára. A mongol könnyűlovasok elvonulása után, a horvát tengerpartról hazatérő Árpád-házi IV. Béla király parancsára végrehajtott várépítések idején emeltette a környező területeket birtokló Hontpázmány nemzetség. A történelmi emlékhely roskadozó várfalait régész szakemberek tárják fel, hogy helyreállítása után még sokáig tanúhelye lehessen az itt életüket feláldozó vitézeknek.

Nógrád

A megyének nevet adó várból csak romok maradtak. Az utóbbi években nagy ütemben folyik a falak konzerválása és részbeni helyreállítása, a látogatók ma már egy helyreállított bástyáról élvezhetik a nagyszerű kilátást. a belső vár a XV. század során épült, díszes palotát emeltek, s mély, sziklába vágott árokkal vették körül. A XVI. században fokozatosan védművek kerültek köré, kialakult a belső és külső vár. Anonymus már a honfoglaláskor meglévőnek említi, az első írásos emlékek azonban 1138-ból valók. Ekkor a vár még királyi birtokközpont volt, majd 1199-ben II. Endrétől Boleszló váci püspök kapta meg. Nógrád szerepelt a Bocskay- és Bethlen-féle háborúkban is, de a fejedelmek csapatai csak rövidebb ideig tartózkodtak a várban. Megerősítését több országgyűlés is elrendelte, de az ó-olasz bástyák megépítése csak 1622-ben történt. Több kisebb ostromot követően 1663-ban Nadányi Miklós kapitány feladta, s újra a törököké lett. 1685-ben lőporkészlete villámcsapás következtében felrobbant, a védművek romba dőltek, s a törökök kivonultak a várból. Ezt követően hadi eseményekben már nem szerepelt, az idő folyamán rommá vált.

Nagymaros

Nagymaros múltjához a vele szemben, a Duna jobb partján, magas sziklabércen emelkedő középkori királyi székhely, Visegrád története is szorosan hozzáfűződik. A Visegráddal szembeni oldal keskeny földnyelvére épült Maros az uralkodók kedvelt tartózkodási helye volt Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás korában. Mindenképpen érdemes ellátogatni a magyar vadászirodalom klasszikusa, a magyar Afrika-kutató, Kittenberger Kálmán tiszteletére létrehozott emlékszobába.

Zebegény

A varázs mely szinte minden ideérkezőt hatalmába kerít, több tényező szerencsés egybeeséséből alakult ki. Legfontosabb a falu páratlanul szép fekvése, de a régi századokra visszanyúló történeti, kulturális hagyományok és jó megközelíthetőség is ide sorolhatóak. Mai rangjának és vonzerejének kialakulásában meghatározó szerepet játszott Szőnyi István festőművész Zebegényhez kötődő munkássága. És az általa létrejött művészkolónia jó értelemben megpecsételte Zebegény sorsát. A zebegényi tájat és embereket örökítette meg a modern magyar művészet egyik kiemelkedő alakja, a festő és grafikus Szőnyi István, akinek műveit és emlékét egykori házában múzeum őrzi. Farkas Vince hajóskapitány gazdag életútjának emlékei, távoli népek népművészeti és használati tárgyai, hajózási mérőműszerek, makettek, preparált állatok láthatók a házában berendezett múzeumban.

Nagybörzsöny

A kirándulások cél- és kiindulópontjául egyaránt számba vehető Nagybörzsöny. A település a Börzsöny hegység nyugati peremén, a Börzsöny patak völgyében fekszik. A falu legidősebb és legjelentősebb műemléke a falu szélén álló Szent István király nevét viselő templom, amely a település plébániaegyháza volt. A főpárkányon 18 bajuszos emberfej látható. A legenda szerint a településre érkező tatárokat örökítették meg, ahol 19 félköríves részben 18 mongoloid típusú fejforma található, a huszadik fülke üres. A huszadik tatárról azt tartják, hogy sikerült megmenekülnie, ezért nem tudtak róla "portrét" készíteni. A Nagybörzsönyi Kisvasút egy különleges vonalvezetésű hegyivasút, Magyarország egyetlen csúcsfordítós vasútvonala. Jelenleg 8 km hosszan kanyarog Nagybörzsönytől-Nagyirtásig, ám a folyamatban lévő fejlesztések elkészültével a Duna-parti Szobról indulva egyben a legnagyobb szintkülönbséget legyőző hazai vasútvonal is lesz.

Források: mtv.hu, wikipedia.org